A grafitceruza az egyik leghétköznapibb, legismertebb rajzeszköz. Kivétel nélkül mindenki használta, használja, ha más nem, hát az iskolában. Ha rajzolásról van szó, akkor legtöbben csupán addig jutnak, hogy egyszerű körvonalakat húznak vele, a bátrabbak esetleg árnyékolnak is némi maszatolással. Pedig a ceruza ennél jóval sokoldalúbb eszköz.

Egy rajz elkészítésekor a végeredményt nemcsak az alkotó rajztudása, hanem a ceruza  keménysége, fajtája, a ceruza tartása, a hegye, a papír fajtája és minősége is befolyásolja, csakúgy, mint az, hogy éppen mennyire és milyen irányban nyomod a ceruzát a papírra.

A ceruza keménysége

A ceruza keménysége, vagyis az, hogy milyen sötéten fog, a benne lévő agyag és grafit arányától függ. Keménységi szempontból a grafitceruzák 20 fokozatban készülhetnek, a keményebb ceruzák H(1-9) jelölést, a puhábbak B(1-9) jelölést kapnak. A skála közepén található HB-s és F-es jelölésű ceruza a legalkalmasabb az írásra. A kemény ceruzákat (H jelölésűek) ritkábban kell hegyezni a magas agyagtartalmuk miatt, nagyon vékony, állandó vastagságú vonalak rajzolása használják, elsősorban műszaki rajzokhoz vagy speciális rajzokhoz. A B jelzésű, puha ceruzák kifejezetten művészi, grafikai alkotásokhoz jók, nem karcolnak, kiválóan lehet velük szép átmeneteket készíteni. 

Keménységi fokozatok:

A grafitceruza

A grafitceruzák általában 18 cm-es szabványméretben készülnek, alakjuk azonban változhat. A hagyományos (fa külsejű) ceruzák lehetnek hat- illetve háromszögletűek de vannak simák is. A szögletes ceruzák stabil fogást biztosítanak, ugyanakkor a sima könnyebben elcsúszik a kézben, ami megkönnyítheti a rajzolást, a legkisebb fordításnál már más felülete ér a papírhoz.

 A töltőceruza

A töltőceruza tartósabb, cserélhető belső béllel. A teljes keménységi skálának megfelelően kapható bele való betét, de hegyezni ezt is kell, speciális eszközzel vagy csiszolópapírral.

Milyen ceruza van még?

Használhatsz még grafitrudat, ezek a fa ceruzákhoz hasonlóan szintén lehetnek szögletesek és sima hengeres formájúak. Tulajdonképpen ezek vastag ceruzabelek egy külső bevonattal, hogy ne piszkolják be a kezünket. Van speciális, bevonat nélküli grafitrúd, aminek az oldalával is tudsz dolgozni, satírozni. A grafitrudak különböző vastagságban kaphatók. 

Létezik még úgynevezett ácsceruza, amit elsősorban ácsok, asztalosok használnak, ez lapos, téglalap alakú. 

Érdemes kísérletezni a különböző eszközökkel, hogy megtapasztald, hogy neked melyik ceruza lesz a legjobb.

Az egyes grafitceruza fajtákat többnyire ceruzahelyezővel is kihegyezheted, de sokkal jobb erre a célra tapétakést (sniccer) vagy bármilyen éles kést, pengét használni, mert így egy kicsit az oldalából is lefaraghatsz, ezáltal a ceruzabél oldala is előbukkan. Egy rajz elkészítésekor így nemcsak a ceruza hegyével dolgozhatsz, hanem például satírozáskor kihasználhatod az oldalsó felületeket. A grafit hegyének formáját faragás után csiszolópapírral alakíthatod tetszőleges alakúra.

Javításhoz grafit esetében puha radírt vagy monopolt használj!